„Néztél már gyerekszembe? Pár éves gyerek szemébe. De nem úgy felszínesen, ahogy mi egymásra nézünk – hanem komolyan. Kíváncsian. Mélyen. (…) Édenkerti tekintet ez. Zavartalan békés. Tiszta. És… boldog? Igen, boldog. De nem úgy, hogy örömteli, hanem úgy, hogy egységben él önmagával: egy olyan világból néz, ahol nincs még hasadás, dráma, – ahol a lélek még nem koszos. ”

Müller Péter fogalmazza meg a legjobban az általam vélt gondolatot. Munkámmal arra törekszem, hogy az a világ amit a gyermekek szemében látunk minél több ideig épüljön bennük és sok ideig megmaradjon. Örülök, hogy a sorsom a gyerekekkel való foglalkozáshoz vezetett, de főként annak, hogy olyan embereket küldött mellém az Úr, akikkel ezt a célt könnyedén valósíthatom meg !