Ferenczi Kinga

Már kislányként tudtam, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni amikor felnövök. Eredetileg nem ebbe az irányba vezetett az utam, de évekkel ezelőtt, amikor bekerültem az óvodába még nem sejtettem, hogy mennyire meg fogom találni a helyem és a hivatásom.

Ez a hivatás számomra mostanra nemcsak munka, hanem az életem egyik legfontosabb része lett. Hiszem, hogy az óvoda nemcsak egy hely, hanem egy második otthon a gyerekeknek, ahol az együtt töltött napok formálnak minket is nem csak őket.

Természetesen vannak könnyebb, mosollyal teli pillanatok, és persze akadnak nehezebb napok is, de mindegyikből tanulok, és mindegyik hozzátesz ahhoz, aki vagyok, hozzátesz ahhoz is, hogy a legjobbat adhassam a rám bízott gyerekeknek.

‍